Karácsony közeledtével a nyírszőlősi nyugdíjas klub nagymamái és nagypapái meghívtak minket egy közös mézeskalácssütésre. Mivel mi szívesen szorgoskodunk otthon a konyhában, örömmel vettük a meghívásukat.
A kedves idős nénik és bácsik nagy türelemmel és szeretettel adták át nekünk tudásukat. A mézeskalácsok nagyon finomra sikerültek. A recepteket hazavittük, és otthon is elkészítjük majd a családunkkal.
December 5-én végre megérkezett az iskolánkba a Mikulás. A hosszú úton nagyon elfáradt, hiszen a messzi északról, Lappföldről indult. Ijesztő krampuszok kísérték. A puttonya tele volt édességgel, amiből minden gyereket megajándékozott. A mi osztályunk a meglepetésért cserébe egy szép téli verssel örvendeztette meg a télapót. Reméljük, hogy jövőre sem visz el senkit a zsákjában.
Iskolánkban karácsony előtt egy új
kezdeményezés indult útnak. Az ünnepek közeledtével szeretnénk kedveskedni azoknak a gyerekeknek, akiket nem vár ajándék a fa alatt. Az
osztályunk is csatlakozott ehhez a jótékonysági akcióhoz. A segíteni akaró
gyerekek a meglepetéseiket egy cipősdobozba csomagolták. A mi osztályunk
több mint harminc doboz ajándékot gyűjtött már össze. Reméljük, ezzel a figyelmességgel sikerül szebbé varázsolnunk a nyírszőlősi gyerekek karácsonyát.
Kalandos délután elé néztünk a napokban. Egy igen kivételes sportágat, a bowlingot volt lehetőségünk kipróbálni. Azért volt ez olyan különleges, mert miközben sportoltunk, a barátainkkal lehettünk, és nagyon jól szórakoztunk. Miután felhúztuk a speciális cipőinket, két csapatot alkottunk, és indulhatott a játék. A kezdeti bizonytalanság ellenére gyorsan belelendültünk a gurításba. Mindenki nagyon lelkes volt. A siker pedig nem maradt el. Észre sem vettük, hogy elrepült az idő. Kitűnően sikerült ez a program, hiszen fantasztikusan éreztük magunkat. Próbáljátok ki ti is ezt a sportot! A jó hangulat garantált.
Október 22-én délután osztályunk újra ellátogatott a Móricz Zsigmond Színházba. A történetünk főszereplője ezúttal Csalóka Péter volt. Egy éles eszű, fiatal fiú, aki többször is túljárt a kapzsi, gőgös és nagyon ostoba bíró eszén. A székely fiú furfangos trükkjeinek köszönhetően rengeteg pénzt csalt ki tőle. A mese végén a nép elzavarta a lóvá tett bírót, és Pétert választották meg helyette. Nagy örömmel fogadtuk Weöres Sándor mesejátékát, és nagy tapssal jutalmaztuk a színészek nagyszerű alakítását.
Idén októberben is megrendezésre került a városi stadionban a nagy sportágválasztó. Természetesen osztályunk is jelen volt ezen a napon. Több mint 2000 gyerek válogatott a sportágak közül. Kipróbálhattuk a bokszot, a focit, a kungfut, a mediballt, a tájfutást, az amerikai focit és a 2013 m-es síkfutást. Azt is lemérhettük, hogy milyen gyorsak vagyunk 30 méteren. Ez a nap nagyon sportos, élménydús és szórakoztató volt számunkra. Reméljük, ti is sokat sportoltok, vagy ha nem, akkor éppen ideje elkezdenetek. Most búcsúzik a 4. a osztály.
(Makara István, Bodnár Levente és Kiss Szabolcs írása)
A Comenius projektben végzett munkánk első feladata az volt, hogy megtervezzük és elkészítsük programunk közös logóját. Minden partnerország iskolája meghirdette a versenyt. Vajon ki fogja megalkotni az együttműködésünket legjobban szimbolizáló emblémát? Azonnal hozzákezdtünk a tervezéshez. Mindannyian keményen dolgoztunk, és elkészítettük a remekműveinket. Volt olyan köztünk, aki több ötlettel is előállt. A legszebb és legtalálóbb mű pedig versenybe szállt a nemzetközi mezőnnyel. Majd a zsűri tagjai úgy döntöttek, hogy a győztes logó nem más, mint a bolgár alkotás. Gratulálunk Bulgária!
Szeptemberben a 4. a osztályos lányok megalapították a Csak Csajok Olvasóklubot. A klub a nevét onnan kapta, hogy csak lányok a tagjai. Mind a tízen nagyon szeretnek olvasni. A csajok hetente egyszer tartanak találkozót. Az első közös olvasmányuknak Thomas Brezina, osztrák ifjúsági író egyik könyvét választották. A címe: Jótündér kerestetik. Úgy tervezik, hogy minden elolvasott kötet után tartanak majd egy közös lányos programot. Ha betérsz a könyvtárba, biztosan találkozol valamelyikükkel.
(Kiss Szabolcs, Sebők Bendegúz és Bodnár Levente írása)
2013 szeptemberétől
indul intézményünk első Comenius iskolai együttműködések programja, FOREST of nations címmel. Velünk együtt
6 ország iskolája örülhetett a hírnek, amikor értesültünk pályázatunk
sikeres elbírálásáról. Ez 20.000 eurót jelent az intézményünk számára, amely
összegből osztályunk külföldi utazásainak költségeit fedezhetjük az elkövetkezendő két tanévben. Iskolánkban az eddig is virágzó külkapcsolatok száma ezzel a projekttel 5 új partnerrel bővülhet.
A lengyel Ptaszkowa, a bolgár Blatets, a román Constanta, a török Isztambul és a
spanyol Rótova városok iskoláival dolgozhatunk majd együtt. A tanórákon szerzett ismereteinket kiegészítve betekinthetünk a különböző
országok kultúrájába. A közös munka során nemcsak tárgyi tudásunk bővülhet,
hanem a közvetítő nyelvet, az angolt használva, szókincsünk is gyarapszik majd. Mindannyian nagy lelkesedéssel készülünk a következő két év igazi kihívást
jelentő feladataira.
Mintha csak pár napja történt volna, hogy felnyújtott kézzel és széles mosollyal bezártuk a tavalyi tanévet. Lám megint eljött az ősz. Kis osztályunk negyedik szeptemberét kezdi el újra együtt. Annyi minden történt velünk, megannyi mesélni valónk van. Számtalan élménnyel gazdagodtunk a nyáron. Amíg mindent elmesélünk egymásnak, addig a kedves látogatók mazsolázzanak a fotóinkból. Arról már nem is beszélve, ami ebben az évben vár ránk...
Elérkezett ez a nap is. Végre itt a várva várt vakáció! Jöhet a megérdemelt pihenés. Mindenkinek kellemes nyarat és programokban gazdag szünidőt kívánunk!
Ez a cinke oly picinke,
falevélből van az inge,
makkhéjból a csizmácskája.
pókhálóból a szoknyája,
Csak füvön élt a kis zebra,
de most rákapott a zabra;
végül is elvitték Szobra,
ott oktatják szebbre-jobbra.
"Apám - így szól a kis bálna -,
hadd mehessek el a bálba."
"Nem mehetsz el, fiam, Péter,
nem vagy még egy kilométer."
Mért tanulnak a kis vércsék?
Azért, hogy a leckét értsék.
Tanítójuk egy hasas,
pápaszemes, lomha sas.
Megy a hajó, nézd a nyulat:
Lepencéig rajta mulat.
De a dühös orángután
kiszáll nyomban Horány után.
A hód arcán enyhe pírral
csókolódzik a tapírral.
Rosszalja a jegesmedve:
- Nem vagytok még megesketve!
- Szorgoskodnám - szól a hangya -,
ha a tücsök békén hagyna;
de rázendít folyton s újra:
táncolunk a rock and rollra.
Mért cikáznak a kis fecskék?
Hogy az eget kékre fessék.
S ha mindenütt van már festék,
"Kész a tavasz" - jelenthessék.
- Édes párom, adj egy csókot
- kéri Pókné a zord Pókot.
- Elkapott a méreg sodra,
nem szomjazom a csókodra.
inkább egy jó korsó serre.
Készülök a válóperre.
"Ne ugrándozz, ne táncolj,
ne bomolj,
az iskolás fiúcska mind komoly."
Garázda kölykét inti így a moly.
Fekete az ablakpárkány,
rákönyököl a kis sárkány;
hat feje néz az utcára,
egy a leckét bent biflázza.
Május 29-én tündérbál volt az iskolánkban. Mindenki színes jelmezekbe bújt. A fiúk koboldoknak, a lányok pedig tündéreknek öltöztek. A rendezvény megnyitóján több 3. a osztályos gyerek is szerepelt. Közülünk kerültek ki a szavalók, a balett-táncosok és a hastáncosok egyaránt.
A nap csúcspontja a szépségverseny volt. Majd ezután kezdődhetett a móka és a kacagás. Volt rózsakeresés, bájital kóstoló. A lányok öltöztethettek papírtündért, és kérhettek tündéri sminket is. Lehetett fotózkodni egy tündéreket ábrázoló paraván előtt. Nekünk nagyon tetszett ez a délután. Örültünk, hogy ott lehettünk. Reméljük, jövőre is lesz tündérbál.
Egy pénteki napon mi tartottuk a századik órát matematikából. Tanár néni beült a gyerekek közé, mi pedig tanító nénik lettünk. Nem volt könnyű matek órát tartani. Készültünk alapműveletekkel és játékos fejtörőkkel is. A szorzás, osztás, összeadás és kivonás mindenkinek jól ment. A játékos feladatokkal nagyon sokat mókáztunk.
A legviccesebb Levi és Pistike volt. Aranka néni diákként sok csínytevést követett el. Mi nagyon jól éreztük magunkat tanári szerepben. Reméljük, az osztály is elégedett volt ezzel a rendhagyó matematika órával.
Május 24-e mindannyiunk számára korai ébredéssel kezdődött. Péntek reggel az iskola környéke már izgatott gyerekekkel és szülőkkel volt tele. Mindenkiben volt egy kis félsz, hogy milyen lesz majd négy napot eltölteni a családunk nélkül. Az viszont, hogy megismerhetünk egy számunkra idegen országot, és új barátokat szerezhetünk izgalommal töltött el minket. Elbúcsúztunk a családtagjainktól, és nekivágtunk a hosszú útnak. Már a buszon is nagyon jó volt a hangulat. Este 8 körül érkeztünk meg a szállásunkra, a gorlicei 6. Számú Iskolába. Az eligazodásban egy tolmács, Éva néni segített nekünk. A vendéglátóink finom vacsorával vártak minket. A lengyel ételek elsőre egy kicsit furának tűntek, de mindenkinek ízlettek. Az esti zuhanyzás után hamar elaludtunk. Második nap egy botanikus kertet látogattunk meg. Lengyel gyerekek vezetésével megcsodálhattuk Gorlice városát. Láttuk a város legrégebbi épületét, a felújított bazilikát, Gorlice alapítójának szobrát. Majd délután következett a közös sport a lengyel diákokkal. Nagyon jó volt velük játszani. Másnap reggeli után Krakkó felé vettük az irányt. A város főterén áll egy sárkány, ami minden ötödik percben tüzet okád.
Innen a királyi kastélyhoz sétáltunk, ahonnan csodás volt a kilátás a Visztulára. Megnéztük a belváros gyönyörű épületeit a Posztócsarnokot és a Mária-templomot.
Vasárnap este egy Ki mit tuddal zárult a nap. Hétfőn a szállást adó gorlicei iskola mindennapjaival ismerkedtünk meg. Beülhettünk egy órára is, ahol angol nyelven társalogtunk a lengyel diákokkal. E-mail címeket cseréltünk, és barátságokat is kötöttünk. Az utolsó napon Krynicába mentünk, ahol lehetőségünk volt ajándékokat, emléktárgyakat vásárolni a szeretteinknek. Késő este érkeztünk meg Nyíregyházára. Felejthetetlen volt ez a négy nap, amiről még nagyon sokáig fogunk beszélni.
(Szabó Tamara, Zsigó Borbála, Bodnár Levente és Makara István írása)
2013. május 6-án osztálykirándulást szerveztünk Budapestre. Az egyik fő úti célunk a planetárium
volt, ahol először egy 3D-s mozifilmmel kápráztattak el minket.
Megismerkedhettünk az űrkutatás legfontosabb állomásaival. A legérdekesebb az
volt, hogy megtapasztalhattuk a rakétakilövés iszonyatos erejét. A film után
pedig úgy éreztük magunkat, mintha a valódi csillagos égbolt alatt ültünk
volna. A látványról egy különleges vetítőműszer gondoskodott. Megcsodálhattuk a
szabad szemmel is látható égitesteket. Nagyon izgalmas volt, hogy a planetárium
segítségével képesek voltunk az időben előre és hátra utazni.
A következő
állomásunk az Országház volt, ami Budapest egyik legismertebb épülete. Már a
bejáratnál Dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere fogadott minket. A
biztonsági vizsgálat után elindultunk az érdekes sétánkra. Megismerkedhettünk a
Steindl Imre által tervezett épület történelmével. A főbejárattól egy hatalmas
díszlépcső vezetett fel a kupolacsarnokhoz, ahol megpillanthattuk a koronázási
ékszereket, amit 2000 óta őriznek itt a koronaőrök. Ebben az épületrészben
találhatók a magyar történelem nagy királyainak szobrai. Köztük volt Szent
István, IV. Béla és Hunyadi Mátyás is. Innen az ülésterembe és a társalgóba
vezetett az utunk.
Nagy
szomorúságunkra, az Országházból kiérve eleredt az eső, így a tervezett
városnézés a mostoha időjárásnak köszönhetően elmaradt. A buszból csodálhattuk meg
Budapest hídjait, a Margit-szigetet, a Budai várat, a Gellért-hegyet, a 0
kilométerkövet és a siklót…
Nagyon jól
éreztük magunkat ezen a kiránduláson. A hosszú utazást pedig a jó hangulatú
buszos Ki mit tud? igyekezett
élvezetessé tenni.
Március 25-én osztályunk újra ellátogatott a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházba. A bérletünk utolsó előadásán a Rettentő görög vitéz című gyermekdarabot tekinthettük meg. A történet főszereplője egy fiatal fiú, Thészeusz volt, akit hosszú vándorútjára kísérhettük el. Egészen Athénig követhettük nyomon történetét. A főhős utazása közben félelmetes ellenségekkel küzdött meg. A veszedelmes kalandok után pedig a fiú megkapta megérdemelt jutalmát, mert nemcsak apját találta meg, hanem a szerelmet is. Nagyon jól éreztük magunkat, hiszen volt részünk izgalomban és nevetésben egyaránt.
Márciusban osztályunk ellátogatott a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárba. Az egyik könyvtáros néni fogadott bennünket, és vezetett körbe az épületben. Mesélt nekünk az intézmény történetéről, amit nagy érdeklődéssel hallgattunk. Megtudtuk, hogy 2005. december 1-jén nyitotta meg kapuit az újjáépült könyvtár. Megismerkedhettünk a kölcsönzés menetével is. Sétánk során rengeteg könyvet, CD-t, DVD-t és folyóiratot láttunk a polcokon. Mi, kis kíváncsi olvasók bemehettünk a raktárba is, ahol sok régi könyvet láttunk, melynek egy része még felújításra vár. Még egy 1882-ben kiadott kötetet is láttunk.
Éppen aznap nyílt meg az épületben egy különleges kiállítás, ahol több, mint 200 rádiót láttunk, melyek között voltak újabbak és egészen régiek is. A sok gramofon és lemezjátszó gyűjtője Szikora András volt.
Később átmentünk a gyermekkönyvtár részlegébe, ahol kézműves foglalkozáson vettünk részt. A húsvéti ünnepekre készülődve Ági néni segítségével színes papírból aranyos nyuszikat készítettünk. Az elkészült remekműveket minden gyerek hazavihette. Nagyon jól éreztük magunkat. Reméljük, máskor is lehetünk még a megyei könyvtár vendégei.
Február 14-én volt iskolánkban a farsangi karnevál, amire nagyon sokat készültünk. Osztályunk a 100 tagú cigányzenekarnak öltözött.
Nagyon sok jelmezes fellépő volt. A produkciónk pedig annyira jól sikerült, hogy a közönség soraiban mindenki tapsolt.
Nekem a legjobban a legók és a babák jelmeze tetszett. A felvonulás után következett az eredményhirdetés. Mi a "legötletesebb jelmez" címet nyertük el a zsűritől. Tortát is kaptunk jutalmul. Aztán elkezdődött a várva várt disco, ahol mindenki sokat táncolt. Erre a napra mindig emlékezni fogok.
Az osztályunk nagyon jó közösséggé érett. Sok időt töltünk együtt. A tanulás mellett szórakozásra is jut ám idő! Ha valakinek közeledik a szülinapja, vagy a névnapja, akkor mindig izgatottan készülődünk. Elénekeljük együtt az ünnepeltnek a Happy birthday-t, majd tortával, sütivel, üdítővel kínáljuk meg egymást. Nagyon emlékezetesek ezek a délutánok. Ez a kép is egy ilyen zsúron készült. Az én szülinapomon. Nagyon jó volt együtt ünnepelni!
Olvasás órán Nándorfehérvár ostromáról tanultunk. Arra gondoltunk, hogy szívesen belebújnánk egy-egy szereplő bőrébe. Mindenki nagy izgalommal választotta ki a neki szimpatikus szerepet. Hogy hiteles is legyen a történet, beöltöztünk török vagy magyar katonának. Előkerültek a kardok, a turbánok és a zászlók. Megépítettük a várat, és a magyar vitézek elfoglalták helyüket a bástyákon.
A készülődés után a törökök megkezdték a támadást. Öldöklő küzdelem folyt. A harc csúcspontja az volt, amikor az egyik török ki akarta tűzni a lófarkas zászlót a vár fokára, de Dugovics Titusz saját életét feláldozva megakadályozta benne. Hősiesen lerántotta az ellenfelét a mélybe. A magyarok háromszor is kiűzték a törököket a várból, de mindig visszatértek.
A török császár sátrában már folyt az ünneplés, amikor a kis magyar sereg lerohanta őket. A megzavarodott Mohamed vágtatva menekült el Nándorfehérvárról. Akkora volt a győzelem, hogy a pápa elrendelte, hogy minden délben harangszó emlékeztessen minket a fényes diadalra. Megvívtunk egymással a hazánkért. Így játékos formában tanulhattuk történelmünkről. Nagyon érdekes érzés volt visszamenni a múltba és átélni ezt a csatát.
Osztályunk tagjai szívesen vállalkoznak minden érdekes, vidám dologra. A héten a Volt nekem egy kecském... című népdal dallamára kellett kitalálnunk egy új szöveget. Nagyon sok frappáns versike született. Gondoltuk, megosztjuk a munkáinkat a kedves Olvasókkal. Azok kedvéért, akik már régen jártak iskolába, íme az eredeti dal.
Lássuk az elkészült remekműveket!
1.
16-an vagyunk, tudod-e?
6 fiú és 10 lány, tudod-e?
Meg két tanár néni, tudod-e?
Ez a mi osztályunk, látod-e?
Kedden egy rendkívül izgalmas környezetismeret órán vett részt az osztályunk. Kísérleteket végeztünk. A munkánkhoz szükségünk volt gyertyára, celofánra, zsírpapírra, kartonra és egy elemlámpára is. Az első kísérletnél meggyújtottuk a gyertyát, és különböző dolgokat helyeztünk elé. Az anyagok fényáteresztő képességét vizsgáltuk. A celofánon keresztül tisztán láttuk az égő gyertyát, a zsírpapírnál csak a lángját, míg a karton teljesen eltakarta a fényt a szemünk elől. Majd elsötétítettük a tantermet, és rávilágítottunk az interaktív táblára. A kezünkkel különböző állatokat formáztunk. Távolodva a táblától többszörösére nagyítottuk az árnyjátékot.
Tanulságos és vidám órában volt részünk. Észre sem vettük, hogy játékosan ugyan, de mennyit tanultunk.
Az elmúlt héten osztályunk korcsolyázni volt a Bujtosi Szabadidő Csarnok melletti jégpályán. Az érkezés után mindenki azonnal korit húzott. Az első egy-két kört a legtöbben a palánk mellett tették meg, majd a bátrabbak beljebb is merészkedtek a jégen.
A gyakorlottabbak ügyesen fogócskáztak egymással. Igaz, történt néhány kisebb esés, ám ez senkinek sem szegte kedvét. Bár mindenki elfáradt, nagyon élveztük ezt a napot. Élménydúsan telt el a délután. A legjobb pedig az volt benne, hogy az egész osztály együtt mulatott. Biztosan sokáig emlékezni fogunk erre a napra.
Egyik nap izgalmas környezetismeret órának néztünk elébe. Most nem az állatokról és a testünk részeiről tanultunk, hanem belekóstolhattunk végre az ételkészítés tudományába. A különleges foglalkozás apropója az volt, hogy éppen most tanultunk az egészséges táplálkozásról. Így kis osztályunk csoportokra bontva finomabbnál finomabb ételeket készített el. A menüben szerepelt zöldségekből saláta, gyümölcstál, desszertnek pedig csokis keksz és kókuszgolyó. A feladat egyszerűnek tűnt, de nem volt könnyű. Amikor elkészültünk a remekműveinkkel, következett a tálalás. A szépen megterített asztaloknál kedvesen kínáltuk a zsűrinek a finomságokat. Olyan jól sikerült minden étel, hogy a tanító nénik nem tudtak dönteni, ezért mindenkit győztesnek hirdettek ki. Ennek mindenki nagyon örült, így vidáman és jóízűen fogyasztottuk el az összes finomságot. Reméljük, hogy máskor is lesz lehetőségünk hasonló izgalmas dolgokat kipróbálni. Ez nemcsak egy környezetismeret óra volt, hanem egy tanulással egybekötött nagy móka, ami az egész osztálynak szép emlék marad. A többi pedig már csak hal a tortán...
